A permetező drónpilóták titkos élete

„Ez egy olyan szakma lesz, ami pár éven belül nagyon keresetté válik”

A drónpermetezés kulisszatitkairól Kukár Leóval, a Storm Corner Tech ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Honnan jött az ötlet, hogy mezőgazdasági drónozással és permetezéssel foglalkozz, foglalkozzatok?

 Az ötlet a testvéremtől jött, őt eleinte csak a monitoring része érdekelte.  Engem azért hívott a projektbe, mert üzleti tapasztalata nem volt, nekem viszont már volt egy korábbi vállalkozásom is. Aztán amikor elkezdtem utánanézni, akkor engem nem a monitorozás része, hanem a permetezés része fogott meg.

Mi fogott meg benne?

A gép maga lenyűgöző! Az, hogy egy negyven kilós, két és fél méter fesztávolságú drónnal repülsz, de igazából az még jobb, hogy kézzel fogható gazdasági eredménye van. Egyértelmű előnyei vannak, például ha sáros a terület, semmi mással nem tudsz dolgozni, a földi kijuttatás nem lehetséges. Légi kijuttatásnál a repülő vagy helikopter szóba jöhetne, de a kisebb területekre ezekkel nem mennek ki. Ráadásul nem véletlenül kezdték el kivezetni őket ebből a munkafolyamatból, mert túl magasan repülnek, emiatt nagy a kijutatott anyagok elsodródásának veszélye. A drón ezzel szemben olyan kijuttatási technológia, ami léginek minősül, de lassan, földhöz közel repül, és olyan lefelé ható légáramlatokat gerjeszt, ami miatt nincs elsodródás. Emellett a precíziós gazdálkodást is nagyon izgalmasnak találtam: a drónokkal elérhető az, hogy csak oda permetezzünk, ahova valóban szükséges. Csak azt a földterületet kezeljük, ahol gyomszennyezés van, de ez már a monitoringgal összefüggő technológia..

Honnan tudtátok, hogy van erre igény a gazdák között, végeztetek előzetes kutatásokat? 

Végeztünk egy kisebb kutatást, és mindenhol azzal találkoztunk, hogy ismerik a technológiát, de nem tudták, hogy már ennyire elérhető közelségben van. Még az idősebb generációknál is azt tapasztaltuk, hogy nyitottak rá, mert látják a valós előnyeit. Először azt hittük, hogy a vegyszercsökkentés lesz a legnagyobb hívószó, hogy konkrétan kevesebb permetszert kell használni, de kiderült, hogy az ügyfél szempontjából a taposás mentes kijuttatás a legnagyobb előny. Már a saját kutatásunkból is kijött, hogy 6-10 % között mozog az a taposási kár, amit egy földi kijuttatás során el tudnak szenvedni a termőterületek. Ez a mi esetünkben nulladddddd

Mekkora a piac, meg kell küzdeni a területekért, gazdákért, vagy jó a kapcsolat a konkurenciával?

Nem szeretem a többi drónos csapatot konkurenciának hívni, mert nagyon kevesen vagyunk. Sokkal több a munka, mint amit az összes jelenleg működő cég el tudna végezni. Gyakorlatilag az összes magyarországi termőföld 5-10%-ára jutna munkaerő jelenleg. Így aztán a többi csapattal jóban vagyunk, hívogatjuk egymást, ha segítség kell. Nincs titkolózás, elmondjuk egymásnak a jó gyakorlatokat, kisegítjük egymást alkatrésszel, ha szükséges. Nem vagyunk versenytársak jelenleg, ez szerintem így is lesz még, amíg nem terjed el a mezőgazdasági drónozás nagyüzemi méretekben.

Mennyi szakember kellene, hogy kiszolgálja a mezőgazdaság drónos igényeit?

Egzakt számot elég nehéz lenne mondani. Én úgy látom, hogy minden nagyobb gazdaságnak lesz egy vagy több saját permetező drónja és ehhez pilótája is. Emellett jó pár szolgáltató cég is lesz, mert a kisebb gazdáknak nem éri meg saját drónt fenntartani majd. 

Hogy tudtatok elindulni, az első megrendelőt megtalálni?

Speciális helyzetben voltunk, mert nálunk onnan indult az egész ötlet, hogy az egyik gazda ismerősünk kezdte el mondani a testvéremnek, hogy hozzon neki egy drónt, fényképezze le a területet, hol van gyom. Ez volt az első projekt, utána ő továbbadta a hírünket a barátainak és így bővült az ügyfélkörünk.

Mik a legnagyobb nehézségek?

A legnagyobb kihívás az egész iparágban a szabályozás, mert még nincs kiforott, a gyakorlatban is jól alkalmazható jogi környezet, ennek

kialakítása jelenleg folyamatban van. A mezőgazdaságban annyira gyorsan kell reagálni egy-egy megkeresésre, hogy nincs idő hónapokat várni egy repülési vagy szórási engedély kiadására. De talán most már lehet reménykedni abban, hogy meglesz a szabályozás, azután, hogy az általános drónszabályokat már kiadták. Ráadásul be kell látni, hogy ez tényleg komplex dolog, egyszerre tartozik a drónozáshoz, a repüléstechnikához és a növényvédelem miatt a NÉBIH-hez. A másik nagy probléma, ami az üzemszerű működést akadályozza, hogy a szervízhálózat még nem elég fejlett. Heteket, hónapokat kell várni egy-egy alkatrészre. Ez pedig bevételkiesést jelent, hiszen amíg vársz, nem tudsz dolgozni, ráadásul csökken a reputációd is. Ez nagyon fontos, mert a mezőgazdaságban minden bizalmon alapul, és nincs olyan, hogy nem mész, nem csinálod meg, mert akkor lerohad a tábla. Többek között ezért is vágtunk bele idén a drón permetezési eszközök értékesítésébe. Az AgroPilotaShop.hu webshopon keresztül a teljes eszközparkját be tudják szerezni nálunk a permetező drón pilóták, a gépektől kezdve az alkatrészeken keresztül a munkavédelmi ruhákig mindent ami a tevékenységhez szükséges.

Mennyire volt nehéz beletanulni?

Maga a repülés nem nehezebb, mint kis drónnal, de vannak repülési sajátosságok persze: sokkal nagyobb súlya van, sokkal nagyobb a tehetetlensége. Amikor meglett az első drónunk, napi szinten jártam ki orientációs gyakorlatokat csinálni, emellett elmentem egy egyhetes drónpermetező képzésre, ahol a növényvédelmi, jogi, üzleti részt is megtanították nekünk. Ott is volt repülésgyakorlat is, az sokat segített. De ez tipikusan az a műfaj, amit nem tanteremben, hanem gyakorlatban lehet megtanulni: mindig mások a terepviszonyok, az időjárás, az ügyfél. Annyi változó van, hogy tényleg mindenre fel kell készülni. 

Permetező drónosként mennyire kell érteni a vegyszerekhez?

Mi folyamatosan konzultálunk növényorvos szaktanácsadókkal. A vegyszereket pedig pont annyira kell ismerni, mint egy permetező traktorosnak. Nem kell minden kémiai reakciót érteni természetesen, mint egy növényorvosnak, de az sem lehet, hogy teljesen vakon legyen az ember. A zöld könyv megszerzése, ami egy 80 órás vegyszerkezelési tanfolyamot jelent, a traktorosoknak kötelező, valószínűleg, hogy a permetező drónozásnál is az lesz. Sajnos ez a tanfolyam a vírushelyzet alatt nem indul, de hallottunk már olyan híreket, hogy a nyáron újraindítják őket, reméljük így lesz és az új drón pilóták is el tudják végezni a képzést. 

Hogyan látjátok, gyorsan elmúló trend a drónos permetezés vagy van hosszú távú jövője is?

Olyan valós előnyöket és igényeket látunk, ami miatt biztosan megmarad. A drónpermetezésre úgy kell gondolni, mint amikor valakinek a szerszámosládájába beleteszünk egy plusz fogót. Tehát nem ez a mezőgazdaság szent tehene, nem jó mindenre, sosem fogja helyettesíteni a traktoros permetezést, mert rengeteg olyan alkalom van és lesz, amikor költséghatékonyabb lesz traktorral permetezni. De amikor a szokásos eszközöd nem alkalmas, mert esett az eső, vagy nagy az állomány vagy foltkezelésre van szükség, akkor elő kell venni a drónt. Ráadásul Magyarországon nagyon nagy lépés, hogy a mezőgazdasági pályázatokba bekerült a drón és a precíziós gazdálkodás. Nyilván ezzel egyrészt új ügyfelek jelenhetnek meg a gép vásárlásakor, másrészt az agrárminisztérium részéről ez az első lépés, hogy elismeri és támogatja a drónok elterjedését. Ezzel paradigmaváltás történt. 

Ez lesz a jövő? Drónflották repkednek majd a mezők fölött?

Kínában már régóta alkalmazzák a rajrepülést. Most hivatalosan öt drónt tudna kezelni egy pilóta egy kontrollerrel. Azzal már lehet haladni. Gépenként egy óra alatt 6-10 hektárt lehet berepülni, ha van öt géped és megcsinálsz 50 hektárt egy óra alatt, azzal egyetlen traktor sem tudja felvenni a versenyt. 

Akkor bátran mered ajánlani másnak is, hogy belevágjon ebbe?

Azt nem mondanám, hogy mindenkinek ajánlom, mert ez egy kemény műfaj, de azoknak mindenképp, akinek van némi elszántsága, mert van azért annak egy romantikája, hogy itt vagy kint a természetben egész nap. De aki nem a mezőgazdaságból jött, például előzőleg én is irodában dolgoztam, annak azért okozhat meglepetést a munka. Ott kell lenned reggel hatkor, különben nem vesznek komolyan, folyamatosan napon vagy, egész nap állnod kell, pakolni a nehéz alkatrészeket, szóval fizikailag megterhelő műfaj még akkor is, ha elvileg csak „joystickozol”.

Említetted, hogy számodra is fontos volt a képzés. Most mi is indítunk egy ilyen közös tanfolyamot, ezt kinek ajánlanád?

Egyrészt a mezőgazdasági szakembereknek ajánlom, akik szeretnének a drónozásról többet megtudni és a saját gazdaságukban használni. Másrészt bárkinek, aki az üzleti potenciált meglátja ebben, hajlandó kicsit bepiszkítani a kezét és keményen dolgozni. Mert ez egy olyan szakma lesz, ami pár éven belül nagyon keresetté válik, arról nem is beszélve, hogy ha valaki saját üzletként csinálja, akkor szépen lehet belőle keresni is. A képzésben a hangsúly a gyakorlaton lesz, mert bár szeretünk sokat beszélni, de még jobban szeretjük ha kijövünk, megnézzük a gépet, megnézzük mire kell odafigyelni. Egy ennyire terepi munkánál a gyakorlat elengedhetetlen. Emellett igyekszünk majd a képzésben az üzleti részét is megmutatni, segíteni abban, hogyan kell elindulni, hogyan kell az ügyfél-kommunikációt megoldani.

 

TOVÁBBI HÍREK