A Loricatus világhódító dobozának titkai

A Loricatus alapítói, Holman Ágoston és Gyarmati Krisztián mesélt a mára világszerte használt drónos szállítódobozukról.

Dronehub: 2019-ben alapítottátok a Loricatust, először biztonságtechnikai drónozással foglalkoztatok, aztán vágtatok bele a szállítódoboz fejlesztésébe. Honnan jött az ötlet?

Gyarmati Krisztián: Az alapításkor biztonsági kockázatelemzéssel akartunk foglalkozni, ekkor figyeltünk fel arra, hogy a drónok ehhez rendkívül jó felvételeket tudnak szolgáltatni. Néhány megrendelés után azonban a koronavírus közbeszólt, és a céget a biztonsági értékelések pályájáról az építészet és a térinformatika irányába sodorta. Olyannyira, hogy gyakorlatilag most a legtöbb megrendelésünk ebből az irányból jön. Drónokkal, lézerszkennerrel pontfelhőket alkotunk, és ehhez sikerült hozzáálmondnunk egy olyan lábat, ami a versenytársainknak nincs: nemcsak az adatok rögzítésével foglalkozunk, hanem ki is értékeljük ezeket. Minket is meglepett, de ez Magyarországon elég unikális. Pedig van rá igény, mert a térinformatikusok, geodéták és építészek között van egy szakadék, nem feltétlenül könnyű a kommunikáció. Mi ezt megpróbáljuk áthidalni. A doboz ötlete pedig akkor jött, amikor felfedeztük, hogy a DJI M300-as drón, amit mi is használunk, képes a kétkontrolleres irányításra. Rájöttünk, hogy különböző minták szállítása lakott területen kívül megoldható lenne ezzel a technikával. 2020-ban, amikor elkezdtük a doboznak koncepcióját összerakni, még csak a biológiai és geológiai minták szállítására gondoltunk, de ahogy a fejlesztés halad előre, odáig jutottunk, hogy a Loricatus Delivery Box bárminek a szállítására használható.

 Dronehub: Meséljetek a dobozról, mit lehet szállítani vele?

GYK: Már a világ 32 országába került dobozunk: van, ahol ásványkincsek kitermelésénél, minták szállítására használják, Magyarországon a mentési munkálatokra specializálódott szervezetnél van egy. Nagyon sok szakmában lehet használni, elkezdtünk esettanulmányokat is készíteni, az egyik ilyen videónk például tűzszerészekkel együtt készült. De egyre többen ismerik fel például azt is, hogy különböző dokumentumok, adatok szállítására is hasznos a drón, előlépett a 21. század postagalambjává, ugyanis az adatok továbbításának könnyed, gyors, biztonságos módját jelenti, és mivel offline, szállítás közben feltörhetetlen.

Holman Ágoston: Vállaljuk, hogy ez egy doboz, amibe bele lehet tenni egy dolgot, és kész. Hogy te mire használod, olajmintát viszel vele, vagy Chilében kőzetmintát, Marokkóban foszfátot, Argentínában vért, Jakartában mentőfelszerelést, az nekünk mindegy. Épp az a lényeg, hogy mindenki arra használja, amire akarja.

GYK: A másik fontos dolog, hogy nem akartuk túlspecifikálni, persze ha idővel több megrendelésünk lesz olyan dobozokra, amely egy adott funkciót látnak el, természetesen beletervezzük. Tehettünk volna elektronikát bele, de az csak az akkumulátoridőt csökkentette volna és a szállítható hasznos teher súlyát. Minden, ami most benne van, azért van így, mert fontos funkciója van. Az volt a célunk, hogy ne legyen benne semmi, ami felesleges.

 

Dronehub: Gyakorlatilag egy év alatt megvolt a fejlesztés és a nemzetközi terjesztés is. Ez hogy sikerült? Mennyi dobozt gyártottatok eddig?

GYSZ: Rengeteg munkánk volt abban, hogy ilyen sok partnerünk legyen. Amikor tavaly elkezdtük a tervezést, a prototípus-gyártást, a tesztelést, akkor párhuzamosan már elkezdtük felvenni a kapcsolatot a potenciális érdeklődőkkel. Eddig körülbelül 120 dobozt gyártottunk, 100 dobozt már biztosan használnak a világban. Jelenleg képesek vagyunk sorozatgyártásra is, bár egyelőre előre gyártunk. Nincs minden darabunk eladva, de egy-két hét alatt általában megvannak azok a partnerek, akik elviszik. Az eladás kettős dolog, mert ez egy termék, amit árulunk, de a hozzá szükséges technikai módszer, a kontrollátadás, amivel használni lehet, a DJI fejlesztése. Ezt viszont keveset ismerik még. Magyarországon is eleve mi voltunk az elsők, akik beruháztak plusz egy kontrollerre és kipróbálták, hogyan lehet két kontrollerrel használni ezt a drónt. Így aztán sajnos nem tudtunk egy átlag bevezetett termékhez hasonló kereskedelmi modellt felépíteni, hiszen ilyen termék egyelőre nincs. Jelentős kockázatot kellett vállalni azzal is, hogy egy kereskedelmi forgalomban egyébként kapható drónra fejlesztünk kiegészítő eszközt, hiszen komoly kritériumoknak kellett megfelelni. A prototípus-gyártás végén mérési jegyzőkönyvek születtek, technológiai leírások, hiába tűnik nagyon egyszerű eszköznek. Mindketten a biztonsági szakmából jöttünk, tehát nekünk is fontos volt, hogyha kiadunk a kezünkből valamit, az biztonságos legyen. A fejlesztést mindenféle támogatás nélkül, saját magunk erejéből csináltunk elejétől a végéig, most már pedig ott tartunk, hogy a DJI anyagyárában is van dobozunk, itt tesztelték és validálták, hivatalosan is megállapították, hogy ez egy biztonságos, jól használható és a drónjukkal kompatibilis termék, amely semmiféle kockázatot nem hordoz. Ez csak úgy sikerülhetett, hogy a rengeteg repülési és biztonsági tapasztalatunkat mind beledolgoztuk ebbe a dobozba.

Dronehub: Milyen távolságra és milyen gyorsan lehet szállítani?

HÁ: A drónos szállítás jövőjét sokan úgy képzelik, hogy majd ledobja elém a pizzát, de ez nem valószínű. Se nem elegáns, se nem biztonságos, hogy csak úgy a kertembe ejtsenek valamit, hiszen lehet ott egy kisgyerek, nagymama, bárki vagy bármi. Ráadásul a magyar szabályozások sem engedik. Mi rengeteget teszteltük, és ebben az irányítást átadó és átvevő technikában egy jó megoldást találtunk, hiszen fontos, hogy mindkét félnél van kontroller, van beavatkozási lehetőség. Ezzel városon belül 5-7 km-es távot reális megtenni, ez másfél-két perc repülés. Gondoljunk bele, hogy például Budapestet nézve légvonalban 5-7 kilométeres körben mennyi minden elérhető. A Hármashatár-hegy és a János-hegyi kilátó között tettünk egy próbát: itt 3 perc a repülési idő, ugyanez a táv kocsival 40-45 perc. Belvárosban, ahol dugó van, már nem is számolom. Lakott területen kívül a megtett távolság lehet 10 km, de akár 15 km is. Ez igen jelentős, látjuk azoknál a partnereinknél, akik esőerdőben vagy egyéb barátságtalan, nehezen bejárható tájon használják a drónokat. De Magyarországon egy ilyen fix útvonal megtervezése is lehetetlen, még egy pilot projekthez is, mert konkrétan nincs intézmény, akihez fordulni lehetne a kérelmekkel. Külföldön viszont ez jól megoldott, Chilében a kormány például megadta már az engedélyt a kétoldali kommunikációs drónos szállításra, kifejezetten bányatechnológiában alkalmazva.

GyK: Az EU-s szabályozás komoly keretek közé szorítja a technológiát, de azokon a területeken, például Dél-Amerikában, Afrikában, Délkelet-Ázsiában, ahol a szabályozásmegengedőbb, de az infrastruktúra gyengébb, komoly piac mutatkozik. A megrendelőink 90%-a pedig valamilyen állami szférához tartozó szervezet, parti őrség vagy kikötői hatóságok, ugyanis a hajók és szárazföld, sziget és kontinens között ez könnyű és biztonságos megoldás a szállításra.

Dronehub: Van remény arra, hogy a magyar piacra is sikerült betörni? Mik a következő terveitek?

GyK: Ez egy 100 százalékig magyar termék, nagyon szeretnénk a magyar piacra betörni, de egyelőre nincs erre lehetőség. Pedig vannak ötleteink pilot-projektekre, megkerestek minket is több ötlettel, de az engedélyezés hiányosságai miatt egyszerűen nem lehet előbbre jutni. Ehhez egy erős állami háttér kellene, egy párbeszéd, de Magyarországon valahogy ez elakad. Mióta ratifikálták az EU-s jogszabályt, azóta mindenki kicsit behúzta a kéziféket. Ha meghallják, hogy valamit levegőben kéne szállítani, már akkor visszakoznak, ha még azt is hozzátesszük, hogy esetleg valamilyen biológiai vagy orvosi mintát, akkor pláne. De vannak víziónk, szeretnénk tovább terjeszkedni, ehhez keresünk partnereket. A szabályozások terén most az látszik, hogy kicsit túlbiztosítás van. De ha egyre több gond lesz a városon belüli közlekedéssel, akkor talán majd rájönnek az emberek, hogy nem olyan rossz levegőben közlekedni, és talán változni fog a mostani általános félelem.

TOVÁBBI HÍREK